Emésztőrendszerünk egészsége az utóbbi években fokozottan előtérbe került. A kereskedelmi televízióban látható különböző joghurt és kefír reklámoknak köszönhetően mind tudjuk, hogy a bélflóra egyensúlyának fenntartása fontos. Talán még a Bifidus Essensis is ismerősen cseng. De vajon mi a különbség a prebiotikumok és a probiotikumok között? A kettő nem ugyanaz? Hogy jön a képbe a savanyú káposzta és a búzafű?
Kezdjük az elején!
Az egészséges emésztőrendszernek és bélflórának számos pozitív fizikai és mentális velejárója van. Ilyen például a gyulladások kialakulásának alacsonyabb kockázata, az erősebb immunrendszer, a jobb hangulat, és a jobb stressztűrő képesség is. De mi is az a bélflóra?
A bélflóra a bélrendszer mikroorganizmusait, a bélnyálkahártyán élő baktériumokat jelenti. Az emberi testben csaknem 100 billió mikroorganizmus található, és az egészséges bélflóra fenntartásához napi 5-10 billió élő, jótékony probiotikus baktérium szükséges. Mivel az immunrendszerünket alkotó sejtek több, mint 70%-a a bélflóránkban található, az itt felboruló egyensúlynak komoly következményei lehetnek. A helytelen, egyoldalú táplálkozás, az antibiotikumok hosszú távú alkalmazása, a finomított cukrok és az alkohol rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása veszélyezteti ezt az egyensúlyt, és ez a kórokozó baktériumok, vírusok és gombák elszaporodásához vezethet.
Prebiotikum vagy probiotikum?
A probiotikumok (o-val) a bélflórában található jótékony, élő baktériumok összefoglaló neve, a prebiotikumok (e-vel) viszont a probiotikumok számára táplálékul szolgáló rostokat és vegyületeket jelentik. A probiotikumok szaporodásához tehát szükség van a prebiotikumokra, ezeket pedig legkönnyebben a megfelelő élelmiszerek, vagy étrend-kiegészítők bevitelével tehetjük lehetővé.
Az egészséges bélflóra előnyei
A probiotikumok egyik szerepe a káros baktériumok elszaporodásának megelőzése, és a bélflóra egészséges egyensúlyának fenntartása. A jó baktériumok segítenek az immunrendszer erősítésében, a gyulladások és az azokkal kapcsolatos betegségek kialakulásának megelőzésében, sőt, a boldogsághormonként is számontartott dopamin termelődésében is. Utóbbinak köszönhetően javulhat a közérzet, sőt, a depresszió tünetei is enyhülhetnek. Az elhízás megakadályozásaban is fontos szerepet játszanak a probiotikumok, és a rák kialakulásának kockázatát is csökkenthetik.
Prebiotikum és probiotikum források
Számos vitaminban és ásványi anyagban gazdag étel élő probiotikumokat is tartalmaz, mások pedig prebiotikumként szolgálnak, ezért fogyasztásuk kifejezetten ajánlott. A jótékony baktériumok remek forrásai a fermentált, vagyis erjesztett ételek, mint például a joghurt, a kefir, a savanyú káposzta, vagy a kimchi. A prebiotikumok beviteléről gondoskodhatunk magas rosttartalmú zöldségekkel, gyümölcsökkel, hüvelyesekkel, gabonákkal, sőt, akár gyógynövényekkel is, mint például a bojtorjángyökér és a pitypang.
A bélflóra egészségének fokozása érdekében fogyaszthatunk élő probiotikumokat tartalmazó, vagy az azok szaporodását elősegítő étrend-kiegészítőket is.
Az egyik előző cikkemben említett psyllium remek módja az egészséges emésztőrendszer támogatásának. A Mannavita Colonum por és kapszula formában is elérhető, és egyik fő összetevője a jótékony psyllium. A hazánkban is egyre ismertebb és népszerűbb búzafű szintén eredményes módja a prebiotikumok bevitelének. A Mannavita Búzafű italpor 100%-os tisztaságú, tápanyagokban rendkívül gazdag búzafüvet tartalmaz, amit a spirulinához és chlorellához hasonlóan folyadékban elkeverve lehet fogyasztani.
Láthatjuk, hogy bélflóránk egészsége könnyedén és egyszerűen megőrizhető. A káros összetevők kerülésével, és a tápanyagokban és rostokban gazdag élelmiszerek fogyasztásával pozitív testi és szellemi változás érhető el. A megfelelő étrend-kiegészítők hozzáadásával ez a kedvező hatás pedig még inkább fokozható.
Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3983973/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6463067/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4578152/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25594887
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19615959
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22507276
https://nutrition.bmj.com/content/early/2020/06/09/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24912386
https://www.sciencedirect.com/topics/biochemistry
