Mi az az endometriózis?
Az endometriózis egy olyan, átlagosan minden 10 nőből egyet érintő rendellenesség, amelyben az endometriumhoz, más néven a méh nyálkahártyájához hasonló szövet nő a méh üregén kívül is, például a petefészkekben, a bélben és a medencét bélelő szövetekben. A méhen kívül növekvő endometriális szövetet endometriális implantátumnak nevezik.
A rendszeres menstruációs ciklus során, ha nem következik be terhesség, a test kiüríti a méh megvastagodott nyálkahártyáját. Ez menstruációs vér formájában a méhből a méhnyakon, majd pedig a hüvelyen keresztül kiáramlik. A menstruációs ciklussal járó természetes hormonális változások hatással vannak az endometriális implantátumokra is, amitől az érintett területek begyulladnak. E gyakran fájdalmas állapot következtében a szövetek is növekszenek, megvastagodnak, majd lebomlanak. Mivel a méhen kívüli lebomlott szövetek nem tudnak a testből távozni, azok “beszorulnak” és különböző rendellenességekhez vezetnek, mint például:
- irritáció
- hegképződés
- szövetek rendellenes összenövései
- súlyos menstruációs fájdalmak
- termékenységi problémák
Tudjuk, hogy pontosan mi okozza az endometriózist?
Az endometriózis pontos oka jelenleg nem ismert. Számos elmélet létezik a feltételezett okokkal kapcsolatban, bár egyenlőre egyetlen elmélet sem bizonyított tudományosan.
A retrográd menstruáció az egyik lehetséges ok?
Az egyik legrégebbi elmélet szerint az endometriózis a retrográd menstruációnak nevezett folyamat következtében alakul ki, amelyet különböző klinikai kutatások szerint a nők közel 90 százaléka tapasztal. Retrográd menstruáció során a menstruációs vér a petevezetékeken keresztül visszaáramlik a medenceüregbe ahelyett, hogy a hüvelyen keresztül elhagyná a testet.
Rendellenes endometrium sejtek?
Egy másik elmélet szerint különböző rendellenességek következtében a nemi hormonok a méhen kívüli sejtek egy részét a méh belsejét bélelő sejtekhez hasonló, úgynevezett endometrium sejtekké alakítják át.
Átalakuló endometrium-szövetek?
Mások úgy vélik, hogy az endometriózis akkor fordulhat elő, ha a has egyes szövetei endometrium szövetté alakulnak át. Ez azért történhet meg, mert a hasüregben lévő sejtek embrionális sejtekből nőnek ki, amelyek megváltoztathatják alakjukat, és méhnyálkahártya-sejtekként működhetnek tovább. Egyenlőre a jelenség hátterében álló okok ismeretlenek.
A megannyi elmélet tárgyát képező, rendellenesen növő méhnyálkahártyasejtek előfordulhatnak a medence falán és a kismedencei szervek felületén is, így érintett lehet például a húgyhólyag, a petefészkek és a végbél is. Ezek a sejtek a méhben található sejtekhez hasonlóan viselkednek, és válaszolnak a ciklus hormonjaira, így tehát nőnek, megvastagodnak és véreznek is a menstruációs ciklus során, ám nem képesek távozni a szervezetből.
Néhány további elmélet
A fenti teóriákon túlmenően egyesek szerint az endometriózis kialakulásáért felelősek lehetnek a magzati időszakban a testben rendellenesen növő sejtszövetek, illetve egyesek szerint a betegség kialakulása összefüggésbe hozható bizonyos genetikai faktorokkal, illetve akár egyes környezeti toxinokkal is.
Mik az endometriózis legjellemzőbb tünetei?
Az endometriózis tünetei személyenként eltérőek lehetnek. Néhányan csupán enyhe tüneteket tapasztalnak, másoknak viszont súlyos szimptómái lehetnek, azonban ezek nem feltétlenül jelzik az állapot mértékét vagy stádiumát. Néhányan a betegség enyhe formájában is gyötrelmes fájdalmakat tapasztalnak, míg az endometriózis előrehaladottabb stádiumaiban előfordulhat, hogy csupán csekély kellemetlenségek jelentkeznek. Fontos megjegyezni, hogy egyes esetekben az endometriózis nem jár semmilyen érezhető tünettel.
De mégis pontosan milyen árulkodó jelei vannak az endometriózisnak?
A kismedencei fájdalom az endometriózis leggyakoribb tünete, ám a következők is számos esetben előfordulhatnak akár önmagukban, akár más tünetekkel váltakozva, illetve egyidejűleg:
- fájdalmas menstruáció
- görcsök 1-2 héttel a menstruáció előtt és után
- erős menstruációs vérzés vagy vérzés két menstruáció között
- a menstruációs ciklus során bármikor jelentkező fájdalom a hát alsó területén
- a székletürítéssel járó kellemetlen érzés
- fájdalom szexuális együttlétek során
- meddőség
A rendszeresen elvégzett nőgyógyászati vizsgálatok kulcsfontosságúak az endometriózis felismerésében és megfelelő kezelésében, illetve az esetleges változások nyomon követésében is.
Az endometriózis négy stádiumának osztályozása
Az endometriózisnak négy szakaszát vagy típusát különböztetjük meg, ezek az alábbiak:
- 1-es stádium - minimális
- 2-es stádium - enyhe
- 3-as stádium - mérsékelt
- 4-es stádium - súlyos
A különböző stádiumok meghatározásában számos tényező szerepet játszik. Ezek magukban foglalhatják például az endometrium implantátumok helyét, számát és méretét is.
1-es stádium - minimális
Minimális endometriózis esetén általában kisebb, minimális elváltozások vagy sebek, illetve sekély endometrium implantátumok figyelhetők meg a petefészkeken. A medenceüregben vagy környékén gyulladás is előfordulhat.
2-es stádium - enyhe
Az enyhe endometriózis enyhe elváltozásokat és sekély implantátumokat foglal magában a petefészkeken és a medence nyálkahártyáján is.
3-as stádium - mérsékelt
A mérsékelt endometriózis több, mélyebb endometrium implantátummal jár a petefészkeken és a medence bélésében. Ebben a stádiumban többféle elváltozás is kialakulhat.
4-es stádium - súlyos
Az endometriózis legsúlyosabb stádiumát számos, mély implantátum jellemzi a kismedencei nyálkahártyán és a petefészkeken. Ebben az esetben a petevezetékeken és a belekben is lehetnek elváltozások, illetve számos betegnél ciszták is megfigyelhetőek egy, vagy mindkét petefészken.
Lehetséges kezelési módszerek endometriózis esetén
Az endometriózisra jelenleg nincs gyógymód, ám a fájdalmas tünetek hatékony kezelésével javítható az életminőség. Természetes és szintetikus gyógyhatású készítményektől a sebészeti beavatkozásokig számos módszer alkalmazható az endometriózis tüneteinek enyhítésére. A személyre szabott kezelés kiemelten fontos, hiszen orvosunknak figyelembe kell vennie különböző személyes egészségügyi és életviteli tényezőket, illetve más, esetlegesen fennálló panaszokat, illetve alkalmazott gyógyszereket. Hogy melyek a leggyakrabban alkalmazott készítmények és módszerek az endometriózis kezelésére?
1. Fájdalomcsillapítók
Szintetikus hatóanyagokat tartalmazó, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók széles körben rendelkezésünkre állnak, ilyen például az ibuprofen. A természetes készítményeket előnyben részesítők számára a terápia kiegészítésére kiváló választás lehet a bioaktív vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben, asztaxantinban és más antioxidánsokban gazdag mikroalgákat tartalmazó Mannavita Imunex, illetve a gyulladáscsökkentő karotinoidokat, polifenolokat és E-vitamint is tartalmazó Mannavita Homoktövis Magolaj. Az esszenciális omega-3 zsírsavakban gazdag Mannavita MegaKrill szintén bővelkedik asztaxantinban és más antioxidánsokban, így szintén ajánlott az endometriózis tüneteinek kezelésére, az általános egészségi állapot javítására, illetve az esetleges műtétek utáni felépülés előségítésére és az immunrendszer erősítésére. Vegyük figyelembe, hogy ezek hatásossága egyénenként változhat, így minden esetben konzultáljunk orvosunkkal alkalmazásukat illetően!
2. Hormonális fogamzásgátlók
A hormonális fogamzásgátlók megakadályozzák az endometrium szövetének havi növekedését és felhalmozódását azáltal, hogy egy “mesterséges” ciklust alakítanak ki. A fogamzásgátló tabletták, tapaszok, hüvelygyűrűk és injekciók ugyan csökkenthetik, vagy egyes esetekben akár teljesen meg is szüntethetik az endometriózis okozta fájdalmat, viszont számos súlyos mellékhatással is járhat alkalmazásuk. Ide tartozik például a súlygyarapodás, a csökkent csontképződés és szexuális vágy, a hangulatingadozások, a fejfájás, illetve a depresszió kialakulásának megnövekedett kockázata.
3. Hormonterápia
A kiegészítő hormonok szedése bizonyos esetekben enyhítheti a fájdalmat és akár meg is állíthatja az endometriózis progresszióját. A hormonterápia a hormonális fogamzásgátlókhoz hasonlóan segít kontrollálni a menstruációs ciklus előrehaladtával járó szövetnövekedést, de kellemetlen mellékhatások ez esetben is felléphetnek.
4. Gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) agonisták és antagonisták
Az endometriózis kezelésére az úgynevezett gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) agonisták és antagonisták is igénybe vehetőek. Ezekkel a készítményekkel szabályozható a petefészkeket stimuláló ösztrogén hormon termelődése. Az ösztrogén termelésének szabályozása egy egyfajta “mesterséges menopauza” létrehozásával megakadályozza a természetes menstruációs ciklust, ám sajnos a menopauzára jellemző hüvelyszárazsággal és hőhullámokkal is járhat.
5. Laparoszkópia
Azoknál a betegeknél, akik teherbe szeretnének esni, súlyosan fájdalmas tüneteket tapasztalnak, illetve akiknél a hormonkezelés nem eredményes, gyakran alkalmaznak laparoszkópiát. Az eljárás célja a méhnyálkahártya rendellenes növekedésének eltávolítása a reproduktív szervek károsítása nélkül. A hastükrözésként is ismert eljárást az endometriózis diagnosztizálására, illetve a kóros vagy túlnőtt méhnyálkahártya-szövet eltávolítására is alkalmazzák.
6. Méheltávolítás
Végső megoldásként méheltávolítást (hiszterektómiát) is javasolhat orvosunk abban az esetben, ha az állapot más kezelések során nem javul. Részleges vagy szupracervikális hiszterektómia során eltávolítják a méh felső részét, a méhnyakat azonban meghagyják. A teljes méheltávolítás során a méhet, a méhnyakat és az ösztrogént termelő petefészkeket is eltávolítják a látható endometriális implantátum elváltozásokkal egyidejűleg. Az általában rákos megbetegedések esetén alkalmazott radikális méheltávolítás során eltávolítják az egész méhet, a méhnyakat, illetve a hüvely felső részét is. A méheltávolítással ugyan kezelhető az endometriózis, ám a teherbe esés nem lehetséges az eljárást követően.
A fenti információk tájékoztató jellegűek! Személyre szabott tanácsért és kezelésért forduljunk orvosunkhoz!
Források:
https://www.endocenter.org/do-you-have-endo/
https://drseckin.com/stages-of-endometriosis/
https://www.hopkinsmedicine.org/endometriosis
https://endometriosis.org/endometriosis/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/PMC3935015/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK559230/
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/
https://endometriosisassn.org/endometriosis/treatments
